Felkészültetek a téli összefoglaló bejegyzésemre?
Hogy mi történt velem mostanában? Elárulom, semmi jó. Bár a mosolygás elmaradhatatlan az életemben és az önfeledt boldogság, a 2021/2022 téli beszámolóban nem sok ilyesmivel kecsegtethetek. Ha esetleg kíváncsiak vagytok, mi történt velem 2021. őszén, akkor tessék ide visszamenni, valamint volt egy évösszegzőm is, ha érdekel!
Most egy kicsit komolyabb személyes témával érkezem, ahogy a címből is kiderült. Több, mint másfél éve osztottam meg veletek az IBS problémámat, talán ez volt az első alkalom, amikor nyíltan beszéltem, vagyis írtam róla. Abban a bejegyzésben elmeséltem nektek, hogy milyen tünetekkel jár ez a betegség, na és arról mitől alakulhat ki, valamint, hogy milyen orvosoknál jártam.
Aztán egy ideig egész jól voltam, bár előjött, amikor szar napjaim voltak, tudat alatt izgultam vagy ilyesmi és sosem tűnt el végleg, de mégis jól voltam. Nagyon sokáig élveztem a kis életem, aztán jött 2021. december 31 – szilveszter este jól szétcsaptam a gyomrom. Én hibám, hisz a csokilikőr tejes volt, plusz a többi alkohol sem segített aznap rajta, nagyon kellemetlen volt az egész. Rengeteg hasfogó a semmiért, nem mulasztotta el, azt hittem, hogy a kórházban fogok kikötni, de végül csak vége lett.
Ezennel megkezdem a Roxyval az élet bejegyzéssorozatomat, amiben a husky kutya minden jó és rossz tulajdonságaival ismertetlek meg titeket, illetve mesélni fogok nektek a mi gonosz cukiságfaktorunkról is. Ez egy újabb posztsorozat a blogon, aminek ötletéért hálás köszönet Klaudinak, aki folyamat szorgalmazta, hogy írjak ezzel kapcsolatban. Továbbá Eszternek, aki a két vizsla kutyijáról nagyon sokat szokott írni és instagramon posztolni. Sőt, külön instaprofiljuk is van a kiskedvenceknek, ami miatt nekem is megjött a kedvem ehhez a bejegyzéshez.
Vágjunk is bele.
https://www.instagram.com/p/CYjKdI2ovfl/
Kicsit megkésve ugyan, de itt van az én 2021-es évösszegző bejegyzésem is. A tavalyihoz és sok bloggertársamhoz hasonlóan, most megosztom veletek, hogy hogyan is telt számomra ez az év.
Először is szeretném elmondani, hogy ahhoz képest, hogy még mindig egy vírusos időszakban élünk, nagyon élveztem a 2021-es évet. Szerintem nem fosztott meg úgy igazán semmitől, volt pár emlékezetes pillanat és voltak rosszabb napjaim is, de ettől függetlenül imádtam.
A munkanélküliség és a tehetetlenség, ami 2020-ban ért, az most már a múlté. Már másfél éve ugyan azon a helyen dolgozom, olykor szeretem, olykor utálom, néha nagyon is, de elvagyok. A fizetés az, ami miatt próbálkozom jobb helyre kerülni, de boldog vagyok azért, hogy van munkahelyem.