Zenei stílus akkor és most.
Mindig változunk és ez egy jó dolog. Bár vannak pillanatok, amikor visszasírjuk a régi énünket. Ugye? Veletek is biztos előfordult már egyszer-kétszer, hogy visszamentetek volna 10 évet az időben.
Így van ez a zenei stílussal is, vagyis nálam, ugyanis rengeteget változott. Tini koromban leginkább a rap zenét részesítettem előnyben, de voltam egy hétig (igen, kőkemény hét napon keresztül) „rocker” is. Akkoriban a The Rasmus, a Tokio Hotel volt a menő, valamint a Good Charlotte, Green Day, System of a Down és a magyarok közül is említsük meg a Kárpátiát, a Tankcsapdát vagy a Depressziót. Nem mondom, hogy most nem hallgatom meg őket (a SOAD és a Depresszió azóta is megszólal nálam), de mára teljesen más vonalon mozgok.
Az örök rapszerelem
A rap és a hiphop anno’ teljesen más volt, csak hogy említsek párat: Mc Gőz, Killakikitt, NKS, Barbárfivérek (azaz Tibbah és Deego, akiket a mai napig hallgatok és imádok). Odáig vagyok még mindig a régiek közül Anonim Mc, Tkyd, Day, valamint Essemm zenéiért is. Természetesen ez a műfajszerelem a mai napig tart, bár már nem ebben az underground vonalban, ugyanis nagyon szeretem a BSW srácokat, MISSH-t, valamint a Rico & Miss Mood, Azariah & Desh formációkat. A fentieken kívül őket szoktam még sokat hallgatni, meg mikor ki társul hozzá a mai átalakult rap stílusból. Erről korábbi zene kategóriában írt posztjaimban találkozhattatok.
D’n’b és a dubstep
Aztán jött a dubstep, d’n’b korszakom, amikor elég beteg zenéket hallgattam. Ami megmaradt az a UKF, a Skrillex, ohh és természetesen Borgore. Őket még a mai napig szeretem. A legnagyobb kedvencem az Alkonyatban is megszólalt, persze nem ez, hanem az eredeti, de ettől függetlenül számomra ez a best.
Mellettük rengeteg darkstep/therapy is megfordult a hangszóróimban vagy épp az mp3 lejátszómban, de ez már a múlt, nagyon ritkán hallgatok ilyeneket.
És ahogy belinkeltem őket, rájöttem, hogy mennyire is jó volt ez a korszakom ><
Minimál és reggae
Ezeket követte a minimál és a reggae stílus, ami szintén a mai napig megmaradt. Imádom a Ladánybene 27 bandát, Copy Cont, Mc Pita Ramost, valamint Bob Marley fanatikus vagyok és Damien Marleyért is odáig vagyok. Megemlíteném még itt a Sky Fanatic, mint reggae-ska alapokra építő miskolci zenekart, valamint a külföldiek közül Albarosie és Gentleman is nagyon jó. Igen, inkább a régebbi előadók azok, akik megfogtak. Van egy feltörekvő reggae előadó, akit nagyon bírok, ő „Novak808.”, hihetetlenül tehetséges.
Aztán végezetül kikötöttem a kpop műfajnál. Ez az a zenei stílus irányzat, ami totál megmaradt és az évek során még jobban beleszerettem. Emellett nagyon szeretem a japán zenéket, mint például egy anime openingjét, endingjét. Nem akarok erről sokat rizsázni, hiszen rengeteg posztban olvashattok róla.
Hatalmas fordulat a raptől eljutni a kpopig szerintem, de ettől függetlenül a többi műfajt is imádom és úgy gondolom nem szabad egynél megragadni, mert unalmassá válhat. Meg kell hallgatni az újat és ismerkedni több előadóval.
Nektek hogyan alakult ki a mostani zenei stílusotok? Vagy mindig is egy műfajt szerettetek? Osszátok meg velem ^^.
Nagyon jó poszt lett! 😊 Amiket leírtál zenéket, mint a The Rasmus, Tokio Hotel és társaikat én is hallgattam, bár meg kell hagyni, hogy a Tokio hotelnek csak 1 1 számát szerettem meg, illetve nem voltam oda és vissza se értük. 🙈 😅 Jóval később ismerkedtem meg velük. Mint mindig, most is szívesen meghallgatok új számokat, de a mostani kedvenceim inkább külföldiek, főleg latin zenék azok amik igazán megfognak mostanában. Magyarok közül sem válogatók, mert azokat is szeretem. Inkább azt sajnálom, hogy ami akkoriban voltak jó zenék, ma már alig vannak normális hangok, zenészek, bandák/együttesek. 🙈 Most meg lehet emiatt kövezni, de tényleg abszolút nincs egyiknek sem valami jó hangjuk. 🙈 Nyilván, attól van valakinek jó hangja, hogy ha van alatta valami program, de a régihez egyáltalán nem mondható, hogy valakinek van tehetsége vagy hangja, vagy jó érzéke lenne a zenéhez…. E szempontból „sírok”, hogy ma milyen zenék jönnek, aminek se értelme, se összefüggése, se a zene/stílus nem passztol dolgokat adnak ki a kezeik közül némelyik „előadó”. Persze, programmal könnyű előadni a hangod, de mikor valaki vlogger is(youtuber) és elkezd énekelni, máris hallani a különbséget és nincs „jó hangja” és hallani, hogy programmal van😅😅😅😅 Tehát, igen….
Ja, meg a anime op/ed zenéket is imádom😊