92', Szabina vagyok, de jobban szeretem a Ninaa megszólítást. Kpop imádó, horror rajongó, cicás-kutyás vagyok, na meg irodista. Könnyen barátkozom online, személyesen már kicsit óvatosabban. Extro-introvertált vagyok, igen, mindkettő. Szinte mindig mosolygok és szeretnék egyszer a webdesign, designerek világába kerülni és abban dolgozni..
Folytatódjék hát a horrorfilm ajánló posztsorozatom. Októberben bemutattam a The Forest filmet, most pedig az Ouija című alkotás lesz terítéken. Ideje kicsit komolyabbra fogni a témát és nem egy misztikus-thrillerrel, hanem egy vérbeli horrorral folytatni ezt az ajánlósorozatom. Egyébként ha az ouijara rákerestek az interneten, akkor kiderül, hogy ez egy szellemtábla. A film is ezen a vonalon mozog.
Az első rész még 2014–ben jött ki és rá egy évre lett magyar szinkronos (körülbelül). Szerintem baromi jó volt, szóval nagyon vártam a második részét is, bíztam benne, hogy lesz. A 2014–ben kiadott filmben a szereplők (oké, hogy kezdők voltak, de) egész jól játszottak és a történetszálat is imádtam. Ugye kapunk egy alap sztorit, a főszereplő (pl. Olivia Cooke) lányok még kisgyerekként játszottak a szellemtáblával, aminek három szabálya van:
1. Sose játssz egyedül.
2. Ahányan játszotok, annyi kört tegyetek meg a táblán.
3. Mindig köszönj el.
Természetesen az első szabályt szegik meg a legtöbben, aztán az ijedtségben nem köszönnek el az aranyos kis cukker szellembácsitól/nénitől. Debbivel is ez történt, egyedül játszott, majd rosszul végződött. A barátai természetesen nem nyugodtak bele Debbi végzetébe, szóval elővették a táblát, hogy megszólítsák őt. Ezután pedig minden elkezdődik és sorban hullanak majd az emberek és ezzel engem teljesen fel is csigáztak.
Sok kritikus lehúzta a történetet és a szereplőket is, de én úgy gondolom, hogy egész jó kis filmet hoztak össze. Egy–két jelenten összekakiltam magam. A “Hi friend”, azaz “Szia barát” üzenetektől pedig a hideg rázott ki. Eleve imádom az ilyen szellemes, kísértetes kicsit boszorkányos horror filmeket, szóval lehet azért van az, hogy nekem ennyire bejött az Ouija. Ha Ti is hasonlóan odáig vagytok az ezért a műfajért, akkor mindenképp nézzétek meg, ha még nem tettétek.
Azt azért elárulom, hogy mikor a második részéről megkaptuk a trailert, ismét megnéztem az elsőt, viszont akkor már szerintem is rosszabb volt, mint azt anno’ gondoltam. Tehát, aki még nem látta, nyugodtan nézze meg, mert először szerintem nagyot üt, de többször nem érdemes hozzányúlni.
Ha nekem unalmas volt másodszorra, aki a Paranormal Activityt még huszadszorra sem unja… akkor elhihetitek, ha azt mondom, hogy ne! Egyszernézős film az Ouija.
Hogy a második rész milyen volt?
Gyenge. Baromi gyenge. Bár az előzetes alapján nem gondoltam volna, hogy ez lesz a véleményem róla. Az előzetese jobban ütött, mint maga film és szinte mindent lelőttek benne.. de azért beszéljünk kicsit a történetéről:
Egy család, akik apjuk elvesztése óta elég szerényen élnek, szellemidézőset játszik, de nem maguknak, hanem más embereknek, akik szintén elvesztették a szeretteiket. Az anya természetesen belerángatja ebbe a két lányát is. Az elején csak átverés minden, amíg be nem szerzik ezt az Ouija táblát és kezdetét veszi a móka.
Bevallom őszintén, az első fél óra dög unalmasra sikeredett, de elnéztem, hiszen valahogy be kell mutatni az életüket. Amint beszerzik a táblát onnan kezd beindulni a sztori, viszont szerintem (is) igazán lapos marad.
Ami általában jó szokott lenni, hogy nem látjuk a gonoszt csak affektálnak rá, az most itt nem jött be. A család is igen szétszórt. A történet kiszámítható. Bár, az egyik jelenet egész hátborzongató (amikor a kislány összefut a testvére barátjával….), de még így sem keltett bennem igazi félelmet. Amennyire vártam ezt a részt, annyira csalódtam.
Az előzetest itt hagyom nektek, de inkább ne nézzétek meg, talán akkor nagyobbat szól majd. Ha egyáltalán meg akarjátok nézni.