Az iker című horrorfilmet ki látta? Na, ha még nem nézted meg, akkor itt egy ajánló róla. Már úgyis olyan rég írtam horrofilmről, ugye? Érzi mindenki az iróniát szerintem ebben a kérdésemben. Szóval igen, ismét egy ajánlóval érkeztem.
Azt előre leszögezem, hogy Teresa Palmer egy remek színésznő, a legtöbbször dráma és horror alkotásban tevékenykedik és nagyon jó benne. Talán ez azért is van, mert sokszor játszik anyai szerepet és neki is van (ha jól tudom) 4 gyerkőce, így könnyen beleéli magát a karaktereibe.
Ördög és pokol (imádtam a Lucifert : D), jövök egy horrorfilmes tag bejegyzéssel. Hogy milyen rég hoztam már ehhez hasonlót. Viszont most Amynek hála egy nekem való taget tudok kitölteni. A kérdéssor adott, a válaszaim meg most érkeznek. Remélem tetszeni fog nektek is, a horror énem imádta!
Amelyik kérdésnél olvassátok az “#imádtam a filmet” hashtaget, azokat mind-mind láttam és akárhányszor megnézném, valamint nagy kedvenc. Van olyan, amit még láttam itt, de azok nem nagyon jöttek be.
Halloween: Hogyan birkóznál meg egy invázióval? Hogyan védenéd meg magad? #imádtam a filmet
Vagyok olyan jófej, hogy befogadnának maguk közé. Ha pedig nem? Elfogadnám saranyú sorsom és behódolnék :’D Sajnos a védekezés nem az én műfajom… azt hiszem.
Nightmare On Elm Street: Vannak rémálmaid? Melyik volt a legrosszabb rémálmod? #so-so kedvelem
Huhh, ha álmodok, akkor csak rémálmok vannak. Kiskoromban volt több visszatérő rémálmom:
1. Michael Myers betört hozzánk és meg akart ölni. Mindig a szekrénybe bújtam előle az álmomban.
2. Egy erdőben voltam, valaki kergetett, majd egy szakadékba zuhantam.
Ami pedig nem visszatérő, épp azelőtt álmodtam, mielőtt ezt a posztot elkezdtem írni. Egy cicába beleszállt egy démon és csak a fényben tudtam életben maradni. Kicsit vicces, de picit para is volt :’D Nem az én cicám volt szóval nem tudom, hogy honnan jött meg miért, de fura volt.
Egy újabb filmajánlóval érkeztem, ami nem más, mint a Sikoly ötödik része. Úgy gondoltam, hogy a hatodik előtt (gyahh, már 6 : D ) illő megnézni az előzőt is. Instagramon tettem fel egyébként nektek a kérdést, hogy miről olvasnátok szívesen és bár sokáig fej-fej mellett haladtak a választási lehetőségek, végül ez a film nyert.
A Sikoly első része anno’ nagyon tetszett, majd jöttek a folytatások és azok már unalmassá váltak. Ugyan az a sztori, kisebb-nagyobb változásokkal. Aztán kijött az ötödik és meg kell, hogy mondjam, egész jó volt. Hiába nem kedvenceim ezek a kaszabolós, gyilkolásos filmek, az örök klasszikusokat sosem tudtam figyelmen kívül hagyni. Halloween, Péntek 13, Sikoly, Végső állomás.. ezek mindig érdekelni fognak. Szóval még a Sikoly hatodik része előtt megnéztem az ötödiket, amit egyáltalán nem bántam meg.
Na, de akkor nem is húzom tovább a szót, jöhet egy újabb horrorfilmről a véleményem.
Még novemberben néztem meg a Mosolyogj című filmet, amire már nagyon-nagyon vártam. Úgy voltam vele, hogy moziban fogom megnézni, mert az lett volna a nagyobb élvezet, de sajnos nem jött össze. Így itthon, egymagamban megtekintettem.
Végre online is fenn volt kiváló minőségben, szóval kaptam is az alkalmon és megnéztem, amint tudtam. Az előzetese alapján nagyon tetszetős volt, érdekesnek tűnt az egész és a poszter is eléggé para volt.. aztán jött a fekete leves. Maga a film.
Halloween közeledtével mi mással is jöhetnék, mint pár filmmel, amit minden horror rajongónak szívből ajánlok és ezek most a klasszikus horror alkotások. Ha nem tudod, hogy mit nézz, akkor adok pár ötletet. Legutóbb az abszolút kedvenc horrorfilm alkotásokat mutattam meg nektek, most viszont nosztalgiázzunk kicsit.
Tükrök (Mirrors)
Amikor legelőször láttam a filmet, sőőt, amikor másodszor néztem, akkor is nagyon szerettem. A klasszikus horror alkotások közé sorolnám, hiszen 2008-as alkotásról beszélünk. Elég morbid és rengeteg véres jelenet van benne, a vége viszont elég furcsára sikeredett. Ettől függetlenül még a mai napig is az egyik legjobbak közé sorolom, mert szuper volt. Nagyon tetszett az egész hangulata, a félelmek, a tükrök adta rémület, a halálesetek, szóval minden. Mára már a tükör elég megszokott egy horrorfilmben, sokszor bejátsszák, de anno’ akkoriban ez azért elég nagy parafaktort adott nekem. A második része már annyira nem nyerte el a tetszésemet, de az elsőt mindenképp ajánlom, akár újra nézésre is annak, aki régen látta.