Biztos nagyon fura lehet a blogon, ami tele van horrorfilm ajánlókkal egy Barbie film véleményt olvasni. Viszont megnéztük a kollégáimmal, ráadásul az én ötletem volt. Lehet nevetni. :3

Nagyon szeretem egyébként az Aqua számát, a Barbie Girlt és amikor kijött a Barbie film előzetese, akkor folyton ezt énekeltem és a “Hi Barbie, Hi Ken” köszönést használtam. Lehet ismét nevetni. :’D

Spoilert tartalmazhat

Először is el szeretném mondani, hogy ez a film nem gyerekeknek szól. Egyáltalán nem fogja élvezni és érteni a 12 éven aluli gyerkőc, mert olyan utalásokat is tartalmaz, ami nem annak a korosztálynak való.

Példának ezt az idézetet mutatnám meg mindenkinek:

Barbie: Én nem rendelkezem vaginával. Neki pedig nincs pénisze. Nincsenek nemiszerveink.
Ken: Nekem van minden szervem.

Persze azt is írhatnám, amikor Ken bebolondul és folyton azokkal a szavakkal dobálózik, hogy “megkennélek, kikennélek stb.”.

Na de térjünk a lényegre. Egy csodás szerdai napon elindultunk a moziba, hogy ezt a kritikusok szerint mindent is felülmúló alkotást megnézzük. El kell árulnom, hogy rohadtul nem hittem abban, hogy ennyire jó lenne ez az egész.

Ismét jöttem egy filmajánlóval, ugynais nemrég néztem meg a 47 méter mélyen című cápás horrort. Nem volt rossz viszhangja és az nekem adott egy kis pluszt, hogy Claire Holt volt az egyik főszereplője.

Na de, hogy miről szól a film?

A címből talán már kideríthettétek. Viszont azért tartsatok velem a teljes bejegyzésben.

Szóval, a történet egy testvérpárról szól, akik Mexikóban nyaralnak. A lányok extrém cápa-lesre mennek, ahol egy ketrecbe zárva merülnek le a mélyvízbe. A ketrecet tartó zsinór/kábel azonban elszakad és a lányok a cápákkal teli mélybe zuhannak, 47 méter mélyre. Az oxigénpalack, hiszen búvárfelszerelésben merültek, összesen egy óráig bírja ki, így gyorsan kell, hogy segítsenek rajtuk a hajón lévő emberek. Azonban ez nem olyan egyszerű egy cápákkal teli tengerben.

Ismét jöttem egy filmajánlóval, amiben a Karanténban című horrort fogom nektek bemutatni. A legutóbbi ajánlóm az Ouija volt és remélem, hogy azzal is felkeltettem az érdeklődéseteket, de most mit szólnátok egy zombi apokalipszishez?

Hogy miről is szól Karanténban?

A Karanténban című filmben egy vírus támadja meg a világot (ismerős, ugye?) és alakítja át úgy az embereket, hogy azok meg akarják enni, ölni egymást. A főszereplőnk Aidan (akit a Teen Wolf egykori sztárja, Tyler Posey alakít) a lakásában reked több napra és bízik benne, hogy bezárva túlélheti a járványt. Mikor már feladja a harcot és meg akarja ölni magát, a szembe lévő bérház egyik ablakában meglát egy nőt (Summer Spiro) és ekkor egyfajta reménysugarat kap. A lány neve Eva. Bevallom őszintén, ezen nevettem egy jót, de ez lényegtelen. Miután megismerkednek a lánnyal, beindul a történet, a túlélésért való hajsza. Ez nem azt jelenti, hogy az eleje élvezhetetlen, de talán egyeseknek unalmasnak tűnhet. Viszont szerintem kellett ez, hogy átérezzük az egész zombis járványhelyzetnek a súlyát, főleg ahogy az egyedüllét és a félelem már-már az őrület határát feszegeti.

Kicsit el vagyok maradva ezzel a posztsorozatommal, de mostanában nem volt sok kedvem hozzá. Azonban erőt vettem magamon és folytatom, elhoztam nektek a nyári kedvencek listámat, hiszen a július és az augusztus maradt ki. Készen álltok? Ismét egy hosszabb bejegyzésre lehet számítani, kommenteket pedig szívesen fogadok a poszt végén.

Sajnos most a blogposzt részleg elmarad, mert nem mentettem el az olvasott bejegyzéseket. A szeptemberi listával igyekszem elkészülni időben és ott már lesznek kedvenc bejegyzések is.

Múlt héten sikerült megnézni a Yes Day vígjátékot, ami magyarul az Igen nap címet kapta. Nagyon ritkán nézek ilyen filmeket, mert a fantasy, a horror, sci-fi és a mesék elveszik a figyelmet, de erre már nagyon kíváncsi voltam.

A film sztorija a következő:

Egy családról szól, akiknek van három gyermekük. A szülők korábban mindenbe belevágtak, mindenre igent mondtak, élvezték az életet. Viszont jöttek a gyerekek és minden megváltozott, a legtöbb dologra általában nemet mondanak, a gyerekek pedig úgy vélik nagyon szigorúak szüleik és kezdik őket csúnyán beállítani az iskolában. A szülők kapnak egy ajánlatot, tartsanak igen napot. Egy kis mérlegelés és manipulálás után végül úgy döntenek, hogy megpróbálják ezt a módszert alkalmazni, igent mondanak gyermekeik legmerészebb kéréseire, néhány alapszabály mellett, a mulatság és a kaland forgószélén.

A főszerepben anyaként Jennifer Garner lesz látható, akit szerintem nem kell bemutatni. Apaként Edgar Ramírez tűnik fel, akit sokunk ismerhet az American Crime Story sorozatból. A gyerekek közt Jenna Ortega formálja meg a legidősebb testvért, igazi kamasz. Jenna például Wednesdayt alakítja majd az Addams Family sorozatban a Wednesday-ben. Az öccsét Julian Lerner alakítja, a kis húgit pedig Everly Carganilla.

Nekem nagyon tetszett az egész film, bár nem vagyok szülő, mégis azért olykor engedni kell a gyerekeknek és valamennyi szabadságot illik nekik adni. A jó zsaru, rossz zsaru szerepet pedig meg kell osztani, mert ha csak az egyik a rossz, az nem fair. Ez az “igen nap” bárkinél bevezethető lenne természetesen szabályokkal. Egyben nagyon jól lehet szórakozni és az ember meglepheti a másikat (ahogy ez a filmben is előfordult).

A gyerekek közül számomra Jenna volt a legjobb, majd Everly és végül Julian. Juliannak a játékain, színészkedésén még alakítani kell. Jennifer és Edgar pedig szerintem jól hozták szerepeiket, tanulságosnak is mondhatjuk a szülő-gyerek kapcsolat miatt, de inkább kikapcsolódásként kell rá tekinteni. Egy könnyed vígjáték, amit mi nagyon élveztünk, persze nem egy világmegváltó meg nem a legjobb, de élvezhető az egyszer biztos. Vannak benne túlzó részek, jelenetek, de általában ezekkel találkozhatunk egy vicces, családi vígjátékban.

Várom a véleményeteket a filmről, ha láttátok már, ha pedig még nem… megnézitek?

Puszi,
Ninaa