Helló november. Hoztam egy novemberi taget, amivel búcsúztatom a blogtober posztsorozatomat. Bár nem volt túl sok belőle, remélem jövőre jobban oda teszem magam. Most pedig köszöntöm a novembert.
1. Mit jelent számodra az ősz?
Igazából én nem vagyok az a nagy ősz fan. Nem szeretem a hűvösebb időszakot, bár az egyszer biztos, hogy csodálatos ezekben a színpompás falevelekben a reggel. Meg persze a délután is, főleg, ha a nap sugarai is rápilácsolnak.
5 nap van halloweenig, szóval jöhet 5+1 halloweeni film, hogy elüssétek addig az időt? Ha már hoztam olyan horrorokat, amiket az ember 85%-a kevésbé bírja megnézni, akkor kell egy olyan poszt is, amiben megmutatom azokat az alkotásokat is, amit mindenki meg tud nézni. Szóval itt is vagyok a következő spooktober posztommal!
Hocus Pocus (nézd meg)
Kezdjük a szívemnek az egyik legkedvesebbjével. A Hocus Pocus nálam a halloweeni alkotások közül sosem maradhat ki. Nagyon szeretem a színészeket (főleg Sarah Jessica Parker) és természetesen a történet is nagyon tetszik. Igazi kis családi alkotás, amibe semmi horrorisztikusság nincs. Azért is hoztam el ezt nektek, mert bárki meg tudja nézni. 2022-ben adták ki a második részét és ha jól tudom, jön a harmadik is. Én már nagyon várom.
A Hocus Pocus egy 1993-ban készült amerikai fantasy vígjáték. A Sanderson boszorkányok gonosz komikus trióját követi nyomon (Bette Midler, Sarah Jessica Parker és Kathy Najimy), akiket egy tinédzser fiú (Omri Katz) akaratlanul is feltámaszt a massachusettsi Salemben Halloween éjszakáján.
Ez a halloweeni film egyébként nagyot bukott, de végül a tévésugárzásoknak köszönhetően meghozta a kellő sikert. Azóta is töretlen a maga módján és a halloween elmaradhatatlan alkotása.
Vannak azok a beteg horrorfilm alkotások, amiket az én idegrendszerem, lelki állapotom sem bír. Biztos fura lehet ezt olvasni tőlem, de műfaj és műfaj között is nagy különbségek vannak.
Én oda meg vissza vagyok azokért a filmekért, amiben szellemek és kísértetek vannak, vagy éppenséggel tele vannak jumpscare-rel. Amikor hirtelen rád tör a frász, szívinfarktus kerülget, annyira megijedtél. Nekem az a fajta horrorfilm való.
Igaz, hogy régebben a Motel, a Viasztestek, a Halálos kitérő és a Fűrész is nagy kedvenceim voltak. Azonban ma már inkább visszafogottabb vagyok az emberi brutalitás megtekintésével. A slasher alkotások nem rosszak, de kell hozzá egy külön hangulat, ami arra ösztönöz, hogy megnézzem. A temérdek vér és a gyilkolás nem igazán nekem való.
Mivel is kezdhetném az idei spooktober posztsorozatomat, mint hogy elmesélem nektek, hogyan kezdődött ez a horror mániám. Milyen filmmel kezdtem és természetesen, hogy mit ad nekem?!
Ez biztosan furcsa lehet, hogy egy félelmetes alkotás milyen módon segítheti az ember lányát, de majd nemsokára elárulom. #spooktober #blogtober
Halloween közeledtével mi mással is jöhetnék, mint pár filmmel, amit minden horror rajongónak szívből ajánlok és ezek most a klasszikus horror alkotások. Ha nem tudod, hogy mit nézz, akkor adok pár ötletet. Legutóbb az abszolút kedvenc horrorfilm alkotásokat mutattam meg nektek, most viszont nosztalgiázzunk kicsit.
Tükrök (Mirrors)
Amikor legelőször láttam a filmet, sőőt, amikor másodszor néztem, akkor is nagyon szerettem. A klasszikus horror alkotások közé sorolnám, hiszen 2008-as alkotásról beszélünk. Elég morbid és rengeteg véres jelenet van benne, a vége viszont elég furcsára sikeredett. Ettől függetlenül még a mai napig is az egyik legjobbak közé sorolom, mert szuper volt. Nagyon tetszett az egész hangulata, a félelmek, a tükrök adta rémület, a halálesetek, szóval minden. Mára már a tükör elég megszokott egy horrorfilmben, sokszor bejátsszák, de anno’ akkoriban ez azért elég nagy parafaktort adott nekem. A második része már annyira nem nyerte el a tetszésemet, de az elsőt mindenképp ajánlom, akár újra nézésre is annak, aki régen látta.