Most egy kicsit komolyabb személyes témával érkezem, ahogy a címből is kiderült. Több, mint másfél éve osztottam meg veletek az IBS problémámat, talán ez volt az első alkalom, amikor nyíltan beszéltem, vagyis írtam róla. Abban a bejegyzésben elmeséltem nektek, hogy milyen tünetekkel jár ez a betegség, na és arról mitől alakulhat ki, valamint, hogy milyen orvosoknál jártam.

Aztán egy ideig egész jól voltam, bár előjött, amikor szar napjaim voltak, tudat alatt izgultam vagy ilyesmi és sosem tűnt el végleg, de mégis jól voltam. Nagyon sokáig élveztem a kis életem, aztán jött 2021. december 31 – szilveszter este jól szétcsaptam a gyomrom. Én hibám, hisz a csokilikőr tejes volt, plusz a többi alkohol sem segített aznap rajta, nagyon kellemetlen volt az egész. Rengeteg hasfogó a semmiért, nem mulasztotta el, azt hittem, hogy a kórházban fogok kikötni, de végül csak vége lett.

Mivel újra előjött ez a rettenet, amit ibs-nek (irritábilis bél szindróma) nevezünk és ami már legalább négy éve gyötör, úgy gondoltam, hogy ideje mesélni róla nektek. Ki kell adnom magamból azt, ami most elveszi az összes életkedvem. Azt hiszem már egyszer valamennyit megosztottam veletek, de a sok költözés és egyéb mellett elveszett az a bejegyzésem. Szóval ismét nekilátok: irritábilis bél szindróma, ami megkeseríti az életem.

(a képet köszönöm a weheartit.com oldalának)

Jó pár éve derült ki, hogy irritábilis bél szindrómában (továbbiakban IBS) szenvedek. Ez egy igazán idegőrlő betegség és értsétek ezt szó szerint, mert a legtöbbünknek (több, mint kétezren vagyunk) a stressz, az izgatottság, idegesség hozza elő. Tehát az agyunkkal kapcsolatos, ami ugye a gyomrunkkal is kapcsolatban áll. Ha a kettő nem működik együtt normálisan, akkor könyörtelen tüneteket okoz: