
Vannak azok a beteg horrorfilm alkotások, amiket az én idegrendszerem, lelki állapotom sem bír. Biztos fura lehet ezt olvasni tőlem, de műfaj és műfaj között is nagy különbségek vannak.
Én oda meg vissza vagyok azokért a filmekért, amiben szellemek és kísértetek vannak, vagy éppenséggel tele vannak jumpscare-rel. Amikor hirtelen rád tör a frász, szívinfarktus kerülget, annyira megijedtél. Nekem az a fajta horrorfilm való.
Igaz, hogy régebben a Motel, a Viasztestek, a Halálos kitérő és a Fűrész is nagy kedvenceim voltak. Azonban ma már inkább visszafogottabb vagyok az emberi brutalitás megtekintésével. A slasher alkotások nem rosszak, de kell hozzá egy külön hangulat, ami arra ösztönöz, hogy megnézzem. A temérdek vér és a gyilkolás nem igazán nekem való.
Most pedig el is érkeztünk ahhoz az öt horrorfilmhez, amiket még én sem néznék meg.
5. Köpök a sírodra
Kezdem azzal, amit egyszer megpróbáltam megnézni. Tetszett az előzetes, a leírás, aztán nekiláttam. Az első fél óra után kikapcsoltam, mert maga az a fél óra pokol volt. Elrabolnak egy csajt, majd folyamatosan terrorban tartják, megerőszakolják. Vagy valami hasonló, de annyira nem bírtam, hogy muszáj voltam kikapcsolni. Pedig én aztán ilyet nagyon ritkán csinálok. Mondogatták, hogy utána jön a jó rész meg érdemes megnézni, nem hiába van több része is. Azonban erre mindig nemet mondok. Egyszerűen nem bírtam.. nem nekem való, de tény, hogy ez még az a fajta, amit amúgy nem kellene ide sorolnom, de mégis. Számomra ez is a „sohasem nézem meg” című beteg horrorfilm táborába tartozik.
4. Mártírok
Olvastam leírást, néztem előzetest, de annyira nem győzött meg egyik sem. Nekem ezek a terrorban tartó, kaszabolós, kínzós filmek nem igazán nyerik el a tetszésem. Pedig erre is azt mondják milyen jó és mennyire le tudja kötni az embert, folyamatos a szorongás, a félelem. Nálam inkább az undor és persze a „mi lenne, ha ez megtörténne a valóságban”. Szóval inkább kihagyom ezeket a rosszabb alkotásokat, akármennyire is istenítik.
3. Grotesq
Erről csak mesélt egyik osztálytársam még a középiskolából. Akkoriban még utána is néztem, hogy milyen lehet. Akkor még szerettem a betegebb filmeket. Na, nem kellett volna. Soha többet nem nézem meg sem az előzetesét, se nem olvasom el, hogy miről szól.
2. Emberi százlábú
A film, amibe belenéztem, aminek az előzetesét is megnéztem, de nem bírtam sokáig. Egyszerűen az emberi brutalitás annyira megrémiszt, annyira sokkol, hogy nem bírom. Nehéz ilyesmire úgy tekinteni, hogy csak nézem. Hogy ez csak egy film, mert az elme eljátsza veled azt, hogy ez valós is lehet. Van belőle második rész is, nehogy egyszer hányja össze magát a néző. Minden elismerésem azoknak, akik ezt meg tudják emészteni.
1. A Szerb film
Szintén egy olyan műalkotás, művészi film, amit nagyon sokan szeretnek, de mégis nagyon sokan undorítónak is tartják. Beteg dolgok vannak benne, megnézni nem mertem, de olvastam róla, hogy mi is történik benne. Beteg, beteg, beteg.
+1 Salo, avagy Szodoma 120 napja
Azért még egyet meg kell említenem, ezeket szerintem szinte minden listán meg lehet találni. Itt is a kegyetlenségé a főszerep, ráadásul szintén nőket erőszakolnak meg, használnak ki. A hataloméhes férfiakon van a hangsúly. A film 1975-ben jelent meg és csak cenzúrázva lehet megnézni vagy sehogy, ugyanis sok helyen be van tiltva.
A rendező így nyilatkozott a filmről:
A Salòval mindazokhoz fordulok, akik hozzám hasonlóan gyűlölik a Hatalmat azért, amit az emberi testtel művel: dologgá aljasítja, s ezáltal az embert megfosztja személyiségétől. A hatalom anarchiája ellen is szólok, mert a hatalomnál nincs anarchikusabb, mert a hatalom mindig azt teszi, amit akar, a végletekig önkényes, kizárólag saját szükségletei hajtják, más logikát nem tűr. Mindenki azt a hatalmat gyűlöli legjobban, amely leigázza. Én tehát különös hévvel gyűlölöm azt a hatalmat, amelytől most, 1975-ben szenvedek. Ez a hatalom olyan rettenetes eszközökkel manipulálja a testet, hogy még Hitlertől sincs mit irigyelnie.”
Ezek mondhatni mind-mind „művészfilmek”, de a betegebb fajtából. Mert néztem én már művészi alkotást: A ház, amit Jack épített, A Faun labirintusa, Rekviem egy álomért, A bárányok hallgatnak vagy akár a Ragyogás… Viszont a fent említetteket egyáltalán nem nézném meg, egytől-egyig beteg horrorfilm mind.
Ki olyan bátor, aki nekilátott már valamelyiknek? Mondj egy ilyen filmet, amit sose néznél meg!
Fúh… Nem gondoltam volna, hogy vannak olyan filmek-sorozatok nálad amelyeket nem néztél/néznél meg. Ez nekem nagyon új volt 😃🤭 Nos, ezek közül EGYIKET SEM NÉZNÉM MEG! Meg úgy őszintén semmit sem, ami horror kategóriába tartózik 😅 Nem igazán kedvelem ezt a műfajt, ritka ha ilyen kategóriájában olvasok is, eh.. Szóval, egyiket sem nézném meg, még a mostani Mosolyogj 2-t sem… Köszi 😅♡
Beteg horror filmeket nem nézek, annyira bátor nem vagyok, fentiek közül nem is láttam és nem is szeretném. 🙂
Ha nagyon kellene a pókos féle horror filmeket nem nézném meg.
Huh.. durva, hogy a durvától is van még durvább basszus..
Ezek közül egyiket sem láttam, az erőszakos filmeket én sem bírom.. nem csodálkozom rajta, hogy Te sem bírtad megnézni őket, bár picit tényleg meglepett 😁🫣
Nem láttam még egyiket sem. Egyelőre nem is tervezem megnézni őket. 🫣😅 Ha kellene mondani egy filmet, akkor az a Tükrök lenne, bár azt már egyszer láttam, de biztos, hogy nem nézném meg újra. 🫣
Én nem kedvelem ezeket a „too much” nagyon beteg filmeket. A párommal nézünk együtt horrort. Én egyedül sohasem. Kicsit másabb típust inkább.
Ezek közül egyiket sem láttam, és nem is nézném meg.
Én NAGYON szeretem a művészfilmeket, annyira jók voltak mind amiket láttam, bár ezekről nem tudtam, hogy művészfilmek.
Biztos meglepetés mert nem vagyok nagy horror rajongó, de a Köpök a sírodra, és az Emberi százlábút is láttam, sőt, az Emberi százlábú második részét is elkezdtem de azt már nem néztem meg. Tényleg nagyon betegek amúgy. Mai napig rosszul vagyok ha eszembe jut, de a Köpök a sírodra is ugyanezt váltotta ki belőlem, ott az első pár perc már olyan, hogy csontig hatol.
A többibe majd belenézek, hogy miről van szó, de nem hiszem hogy megnézem őket, jobb a nyugalom és a békesség 😂
Minden kategóriában van egy bizonyos határ, ami után én sem nézek meg filmeket…
A felsorolásodbol talán a Salo-rol hallottam, de nem igazán vonzott hogy meg is nézzem
Hű, ez meglepett, de mégis megnyugtató, hogy akkor nem mindenevő vagy 😀 Köszi a listát, maradok a kosztümösnél.
Ezek közül én egyiket sem vagyok hajlandó megnézni, mert tudom, hogy mennyi az ingerküszöböm, és ezek messze túl vannak rajta. Mondjuk a Köpök a sírodra az elsőre nem tűnik vészesnek, de a többit nem, nem, soha kategória. Pont, mint az Alkonyat és a Hányadék 50 árnyalata.