Mivel is kezdhetném az idei spooktober posztsorozatomat, mint hogy elmesélem nektek, hogyan kezdődött ez a horror mániám. Milyen filmmel kezdtem és természetesen, hogy mit ad nekem?!
Ez biztosan furcsa lehet, hogy egy félelmetes alkotás milyen módon segítheti az ember lányát, de majd nemsokára elárulom. #spooktober #blogtober
Mikor kezdődött?
Már egészen kicsiként, szerintem általános iskolás voltam, amikor az Alien film ment a tv-ben. Én pedig a szüleim tudta nélkül néztem. Para volt, mit ne mondjak.. sokáig rémálmot is okozott, de ezután kezdett el sokkal jobban vonzani ez a világ. Rengeteg videókazettánk volt, amin azért akadtak finomságok. Elkezdődött hát a maraton. Jött az Ideglelés, amit a mai napig imádok. A Démonok, ami még egyetlen szinkronhanggal volt végig, még nagyobb parafaktor volt így nézni. Van egy film, aminek a mai napig nem jut eszembe a címe sajnos. Zombi lóg a horogkötélen volt a kazettára írva, de így sajnos nem találom. Ami megmaradt, hogy egy pap felakassza magát és ez is rémálmokat okozott, sőt a mai napig, ha sötétben megyek haza, az egyik sarki lakásra nem merek ránézni, mert az álmaimban ott lóg a pap. Szóval igen, elég meredek egy alkotás volt.
Hmm, volt még A ház, a kísértet-hegyen horror, amit unokatesómekkal csekkoltunk le. Huhh most nem emlékszem, hogy ez, vagy az Ideglelés volt az a film, ami után kikapcsoltuk a tv-t, de az pár percre rá „magától” visszakapcsolódott és a rémisztő zene szólt csak. Akkor para volt, most azért már tudom, hogy valamelyik bolondka szórakozott velünk. Vagyis remélem o.O
Aztán jöttek szépen sorban még szinte általános iskolás koromban: A kör, Az átok, Kedvencek temetője, Carrie, 13 kísértet, Átkozott boszorkák, Más világ stb. Az összes barátnőm szülei óvták a csajokat tőlem. Én voltam a furcsa horrormániás kislány. Aki félt a látottaktól, de vonzotta is.
Most pedig itt vagyok felnőtt fejjel és még mindig nagyon szeretem ezeket a félelmetes alkotásokat.
Mégis miért? Mit tud adni egy horrorfilm?
Ez amúgy egy nagyon jó kérdés. A válaszom pedig egyszerű: parafaktort. Persze nem csak ezt, sőt mostanában azért nagyon ritka, amikor egy film rendesen rám tudja hozni a frászt. Az évek meg a rutin, tudjátok. ¯\_(ツ)_/¯
Emellett engem meg is nyugtat. Ez számomra egy terápia, a rossz dolgokról nagyon el tudja vonni a figyelmem, bár mondhatnám, hogy ez a legtöbb filmre vagy bármilyen hobbira igaz, de valamiért mégis a horrorokba menekülök, ha rossz kedvem van. Talán azért, mert ilyenkor rájövök, hogy lehetne sokkal rosszabb is az életem.
Furcsa lehet ezt olvasni, de igen, ez tesz néha boldoggá. Amikor a lelkem egy darabját beszippantja a terror, a félelem, a rettegés. Még ha mostanában nem is jelenik meg annyira horrorisztikus alkotás, amitől az ember fia-lánya borzong.
Spooktober poszt vége
Ennyi lenne a kis spooktober történetem. Hamarosan jövök a következő #spooktober #blogtober posztommal.
Ki mikor nézte meg az első horrorfilmjét és mi volt az? Azóta utálat van vagy szerelem?
Rémálom az Elm utcába volt az első horror film, amit gyerekként megnéztem. Felnőtt fejjel nem volt rémísztő. 🙂
Fűrész sorozat az ami nálam eléggé betett.
Nem emlékszem, hogy mikor és mi volt az. Nem is nagyon szoktam horrorfilmeket nézni. Persze néha becsúszik egy-egy, de nem ez a jellemző.
Én nem nagyon emlékszem mikor làttam az első horrort, de az bennem van, hogy kb 9 évesen màr Stephen Kinget olvastam 😀
Huh, tényleg egy bátor asszony vagy🤣😁❤️
Én nem szeretem a horrort, mert félős és ijedős vagyok
Nem tudom pontosan, hogy hány éves lehettem, amikor anyuék nézték A kört és én is oda- oda pillantottam.. de mondták, hogy inkább én ne nézzem, dehát ugye egy gyerek szeret kíváncsiskodni 😁
Én a mai napig meghagyom ezeket a fajta filmeket az olyan bátor embereknek, mint amilyen Te vagy ❤️
Köszi, hogy leírtad a storydat😚
Nagyon étdekes ez a bejgyzés több szempontból is. Az egyik, hogy megtudhattam neked honnan ered a műfaj szeretete. A másik, hogy sokat gondolkodom nekem mi volt az első horror filmem. Nos, kb 9-10 évesen néztem X-aktákat ami nem horror inkább sci-fi,l thriller kategória. Akkor nyilván nem igazán értettem. Visznont azt hiszem ez maradt a kedvenc műfajom. 13 év körül néztem egy horror filmet az unokatestvéremmel, de nem tudom mi volt a címe. Azután néztem a fűrészt akkor elment egy jó időre a kedvem tőle. 7 éve vagyok együtt a párommal, és azóta megnézünk minden évben 4-5 horrort, de nem a kedvenc műfajom. Stephen King-es filmeket kedvelem, mert ott nagyon nay fordulatok vannak. Kicsit erős és brutális, de szeretem .
A Kör volt szerintem amit én először láttam, legalábbis arra nagyon emlékszem. A mai napig kiráz a hideg ha eszembe jut Samara. Én eléggé be tudok parázni a horrortól, most például horror műfajú könyvet olvasok, hát van baj rendesen. De egyébként vannak nagyon jó filmek a műfajban.
Nem is tudom melyik volt az a horrorfilm amit gyerekként „megnéztem” mert ragaszkodtam hozzá, mert gyerekfejjel és minden gyerek jobban szereti feszegetni a határait ^^” Hát.. Nekem akkor nem kellett volna :’D Sajnos vagy nem sajnos inkább, nem emlékszem a címére~slálálá xD Azóta a folm óta nem is igazán nézzel horror filmeket és nem is rajongók értük ^^” Vivien szavaival élve, én is inkább meghagyom neked ezt a kategóriát 😉😘 Bár, néha jó lenne ha figyelmeztetnél majd olykor a posztjaidra xD De szeretünk 😃😘
Micsoda történet☺️🍁🍂 Nekem ötödikben volt az első horror, méghozzá a jó öreg A kör c. Én akkor egy hétig nem aludtam, a mamám közölte velem, hogy ne merjek több ilyet nézni, nem kellett nagyon győzködnie, mert azóta iszonyatosan nem szeretem ezeket. 😃
Imádtam ezt a bejegyzésed 😁 Én iszonyatosan nagy horror fan vagyok és szerencsére a férjem is az 🤭🤭 A első amit láttam az a Rémálom az elm utcában volt. Hát… volt rémálom rendesen tőle 😂Majd az Ideglelés, amit mai napig imádok 😊
Goblin volt az első horror, amit láttam, azóta elemi félelem a spenót és társai. Akkor is, ha mára az a film olyan rossz, hogy már jó. 4 évesen hagyott egy kis nyomot, na 😀