Elérkeztünk a Road to Kingdom hetedik részhez és egyben a harmadik körhöz, ami sajnos az utolsó előtti forduló volt még a múlt héten. A holnapi nap folyamán pedig az utolsó körrel fogunk találkozni. Előtte természetesen elmondom a véleményem az előző heti adás előadásairól.

A ONEUS nyitotta meg a Road to Kingdom harmadik fordulóját. A The Boyz választotta nekik az INFINITE bandától a Be mine című dalt. Nagyon szerettem, hogy egy igazi színdarabot adtak elő a srácok, imádom kitalálni, hogy miről szól vagy mi miért van, bár nem mindig jövök rá, van, hogy csak egyszerűen ámulok és bámulok. A ONEUS ismét odatette magát, eszméletlenül jók. A Romeo x Juliet (Rómeó és Júlia) téma remekül illett hozzájuk és egy kimagasló előadást mutattak be ezáltal. Nagyon szépen kihasználták a színpad adta lehetőségeket is, ahogy át lett szakítva a két királyságot jelképező kép, annyira lenyűgöző volt. Gyönyörű, nincs rá más szó, a ONEUS teljesen megvett magának ezzel az előadással.

A Juliet-et játszó lány egyébként egy Yuki nevű japán RBW gyakornok és elvileg hamarosan debütálni fognak.

Ezután jöttek a TOO fiúkák, akiknek nagyon nehéz dolguk volt ezután a nyitás után. A VERIVERY banda egy Got 7 számot választott nekik, mégpedig a Hard Carryt kellett a sajátjukévá tenniük. Ez egy nagyon erőteljes és energikus zene, ezért a srácok segítségére jött a csapat és tanáccsal látták el a fiatal tehetségeket. Úgy gondolták, hogy a Hard Carry elég nehéz, ezért segítettek ötletelni a TOO-nak, hogy hogyan adják elő ezt a zenét egy másik stílusban.

Amikor pedig színpadra állt a TOO, mindenkinek leesett az álla, ugyanis a Hard Carry-ből sikeresen csináltak egy utcai tánc stílust (bármelyik táncos filmben megállta volna a helyét ez a koreográfia és igazából a srácok is). Csajokkal, graffitivel, őrülettel volt teli és ezáltal egy olyan érzést keltettek bennem, hogy táncolni kell! Amikor azt hiszed, hogy már mindent láttál és visszatér az old-schoolság a színpadra, a fiúk rátesznek még arra is egy lapáttal. Szerintem nagyon ügyesen teljesítették ezt a fordulót, brutál lett. Meghagyták a Hard Carry alapját és arra dolgoztak, abba tettek sok-sok újítást és szerintem baromi jól megoldották. Bajban vagyok a kedvencekkel kapcsolatban.

A következő az ONF csapat volt, akik a Pentagon-tól kapták meg Rain – It’s Raining című számát és bár régi, hiszen 2004-ben készült, de annál jelentősebb dal.

A srácok beleépítették Michael Jackson ikonikus mozgásait és emellett Rain stílusát is visszaadták, plusz még a sajátjukat is megmutatták. Nagyon jól fel lett építve az egész koreográfia és a téma is. A fényekkel is játszottak, ahogy az az eredeti videoklipben és Rain fellépéseiben is szerepeltek. Ha mondanom kéne valamit, hogy mit hiányoltam, akkor egyértelműen az esőt hoznám fel. Nagyon feldobta volna az egész előadást, azonban így is remek lett. Ügyes volt az ONF is, mint fentebb írtam, nagyon nehéz helyzetben vagyok ebben a körben, hogy ki is a kedvencem.

A Pentagon banda jött utánuk, akik az ONF csapattól kapták meg Monsta X – Follow című dalát. Ez egy olyan szám, aminek az eredeti verzióját vétek átalakítani és sajnos most ez nagyon beigazolódott. Lehet, hogy ízlések és pofonok, de egyszerűen nem tetszett sem az alap, sem a téma, egyedül, amit fel tudok hozni, hogy a srácok hangja még mindig nagyon erős. Viszont itt is tudok valami negatívat, mert a mikrofon néhol olyan szinten elcsúszott a szájuktól, hogy alig lehetett hallani őket. Ritkán írok rossz véleményt bármelyik bandáról, mert tényleg mindegyik rookie csapat baromi ütős, de most a Pentagon nekem nagyon nem tetszett.

A VERIVERY következett és az Aladdin féle gogobebe verziója hatalmas lett. A MAMAMOO azon bandák közé tartozik, akik mindig tudnak meglepetést okozni és ezt a dalt is előadták már sok verzióban is, így nem tudtam mire számíthatunk majd a VERIVERY-től. Viszont nagyon ügyesen megoldották, modernizálták, megfilmesítették és átalakították úgy, hogy az igazán élvezhető legyen. A rengeteg Jázmin jó ötlet volt, Aladdin és Jafar jelenléte szintén tetszett, a lámpás és a szőnyeg pedig már nem is hiányozhatott. Egyszerűen fenomenálisan összehozták a srácok, újat mutattak és remekül sikerült. Az egyik legjobb előadás szerintem a srácoktól.

Ismét a The Boyz zárta a Road to Kingdom műsorát, akik szokásukhoz híven egy gyönyörű és látványos előadással, a VIXX – Shangri-La feldolgozásával okoztak kellemes meglepetéseket. Ezeket a srácokat nagyon nehéz lesz legyőzni, szinte lehetetlen. Hogy milyenek voltak most? Imádtam őket. Jó ötlet volt, hogy a legyező helyett virágokat használtak a tánc közben, nagyon szépségesen nézett ki. Imádtam a balettosabb, lágyabb mozdulatukat, ami mellett megmaradt az erőteljesség és karizmatikusság. Nem tudom nem ismételni magam, hiszen a The Boyz megint egy remek feldolgozást hozott, amiben az eredeti dal és a banda stílusa kovácsolódott össze. Egyszerűen tökéletesek a srácok.

Az én végeredményem:
1. ONEUS
2. The Boyz
3. VERIVERY
4. ONF
5. TOO
6. Pentagon

A harmadik kör eredménye:
1.  ONF
2. The Boyz
3. Pentagon
4. VERIVERY
5. ONEUS
6. TOO

Így eljött az a pillanat, hogy búcsút intsünk a szerintem egyik legjobb rookie bandának, azaz a TOO-nak. Nagyon sajnálom, hogy ők estek ki, nagyon megszerettem a srácokat és annyira nem tartom igazságosnak a műsort. Ez olyan, mint amikor a Queendomban a csapatok közé beválogatták Park Bom-ot, értelmetlen. Azonban köszönöm a műsornak, hogy megismertették velem ezt a nagyszerű és tehetséges bandát, mert a kedvenceimmé váltak a hét rész alatt. Bár tudom, hogy nem látják, de azt üzenem nekik, hogy:

Ne csüggedjetek, Ti már így is nyertetek ♥

A következő fordulóban pedig új és saját dalokat kell majd előadniuk a csapatoknak, erről pedig kaptunk egy rövid előzetest is:

ONEUS – Come Back Home
VERIVERY – Beautiful X
THE BOYZ – Checkmate
PENTAGON – Basquiat
ONF – New World

Már nagyon várom, hogy hogy sikerültek ezek a dalok, a rövid betekintésekből mindegyik nagyon tetszik, de természetesen nem ez az egy részlet fogja meghatározni a kedvencem és mindennek a végén megmutatom, hogy nálam ki nyerte volna meg a versenyt.