Egy igazán hosszú posztra kell most számítani, hiszen az egyik kedvenc sorozatomról fogok írni. A sötétség kora, vagy eredeti címén a The Originals remélem sokatok számára ismerős, de ha nem, akkor a következő bejegyzés nektek szól. Természetesen, aki látta már és szintén rajong (vagy nem) a sorozatért az is olvassa el és várom a komment szekcióba a ti véleményeteket is. Jöjjön hát a sorozatajánló.

Már nagyon rég volt személyesebb bejegyzés a blogon (meg egyébként is bármilyen ^^”), szóval úgy éreztem ideje előrukkolni egy ilyennel. Mivel június elején volt utoljára „mi történt velem” bejegyzés, ezért azzal a hónappal kezdem a mesét. Bár elárulom előre, hogy nem sok minden történt, plusz az instagram oldalon a legtöbb dologról beszámoltam. Na de kezdjünk bele, mert azért rövid sem lesz.

Júniusi-Júliusi hónap

A júniusi hónapban sikerült újra meglátogatni a miskolci Tündérkertet, ami ismét gyönyörű volt, nagyon jó, meleg időt fogunk ki, de azért egy hirtelen zivatar csak elkapott minket. Az instagramon jó pár képet megosztottam veletek, szóval nézzetek fel rá. :33 Azért nem is volt nagyon ehhez hasonló beszámolós poszt a blogon, mert a júniusi hónapom leginkább ebből és a munkából állt.

Elérkeztünk egy újabb kpop bejegyzéshez, amiben a júliusi kedvenc kpop zenéimet szeretném megmutatni és természetesen egy kis vélemény is társul majd hozzá. Most is igazán nehéz volt választanom, mert remek bandák és idolok leptek meg sok újdonsággal. Na de nem is húzom tovább a szót, élvezzétek a bejegyzést és legyetek nyitottak. ^^.

10+1. BLACKPINK – Lovesick Girls (japán verzió)

A BLACKPINK kiadta a Lovesick Girls című daluk japán verzióját, amiért még jobban oda vagyok, mint az eredeti koreai változatért. Az angol szövegek megmaradtak, de a koreai mind mind japánná változott. A klip csak egy-két helyen lett más, de egyszerűen imádom így is, meg úgy is. Nem tudok többet írni erről, de meg kellett említenem őket. Hamarosan (augusztus 4-én és augusztus 8-án) a mozikban látható lesz a BLACKPINK 5 éves évfordulója alakalmából a mozifilmjük, amiben megmutatják, hogy honnan is indultak és hova jutottak.

Múlt héten sikerült megnézni a Yes Day vígjátékot, ami magyarul az Igen nap címet kapta. Nagyon ritkán nézek ilyen filmeket, mert a fantasy, a horror, sci-fi és a mesék elveszik a figyelmet, de erre már nagyon kíváncsi voltam.

A film sztorija a következő:

Egy családról szól, akiknek van három gyermekük. A szülők korábban mindenbe belevágtak, mindenre igent mondtak, élvezték az életet. Viszont jöttek a gyerekek és minden megváltozott, a legtöbb dologra általában nemet mondanak, a gyerekek pedig úgy vélik nagyon szigorúak szüleik és kezdik őket csúnyán beállítani az iskolában. A szülők kapnak egy ajánlatot, tartsanak igen napot. Egy kis mérlegelés és manipulálás után végül úgy döntenek, hogy megpróbálják ezt a módszert alkalmazni, igent mondanak gyermekeik legmerészebb kéréseire, néhány alapszabály mellett, a mulatság és a kaland forgószélén.

A főszerepben anyaként Jennifer Garner lesz látható, akit szerintem nem kell bemutatni. Apaként Edgar Ramírez tűnik fel, akit sokunk ismerhet az American Crime Story sorozatból. A gyerekek közt Jenna Ortega formálja meg a legidősebb testvért, igazi kamasz. Jenna például Wednesdayt alakítja majd az Addams Family sorozatban a Wednesday-ben. Az öccsét Julian Lerner alakítja, a kis húgit pedig Everly Carganilla.

Nekem nagyon tetszett az egész film, bár nem vagyok szülő, mégis azért olykor engedni kell a gyerekeknek és valamennyi szabadságot illik nekik adni. A jó zsaru, rossz zsaru szerepet pedig meg kell osztani, mert ha csak az egyik a rossz, az nem fair. Ez az „igen nap” bárkinél bevezethető lenne természetesen szabályokkal. Egyben nagyon jól lehet szórakozni és az ember meglepheti a másikat (ahogy ez a filmben is előfordult).

A gyerekek közül számomra Jenna volt a legjobb, majd Everly és végül Julian. Juliannak a játékain, színészkedésén még alakítani kell. Jennifer és Edgar pedig szerintem jól hozták szerepeiket, tanulságosnak is mondhatjuk a szülő-gyerek kapcsolat miatt, de inkább kikapcsolódásként kell rá tekinteni. Egy könnyed vígjáték, amit mi nagyon élveztünk, persze nem egy világmegváltó meg nem a legjobb, de élvezhető az egyszer biztos. Vannak benne túlzó részek, jelenetek, de általában ezekkel találkozhatunk egy vicces, családi vígjátékban.

Várom a véleményeteket a filmről, ha láttátok már, ha pedig még nem… megnézitek?

Puszi,
Ninaa

Itt van a Q&A sorozatom ötödik része, amiben teljesen új kérdésekkel találkozhattok (remélem, hogy nem, írtam olyat, ami már volt egyszer egy korábbi bejegyzésben). Ez a kérdéssorozat a Vogue youtube csatornájáról származik, ott a sztároknak tesznek fel 73 kérdést, amire válaszolniuk kell. Általában egyszerűbbeket kapnak, de van, amikor kicsit őrültebb és személyesebb is akad. Én is hasonlóan építettem fel ezt a taget, remélem, hogy elnyeri tetszéseteket és kitöltitek majd. Lentebb megtaláljátok a kérdéseket a válaszaim nélkül is.

1. Mi az, ami most hiányzik az életedből?
Mondocon (most volt és megőrülök, hogy nem mehettem). Dehát.. aki nincs beoltva, az így járt. Na meg egy jó mozi és persze pénz ^^”

2. Ha választhatnál, melyik korban élnél?
Maradnék ebben a korban, boldog vagyok itt, de lehet, hogy elutaznék a jövőbe, hogy mi vár ránk, gyerekeinkre, unokáinkra, dédunokáinkra. Ha mindenképpen a múltba kéne menni akkor pedig a ’60 – 70′-es évekbe mennék, a hippi korszak biztos menő volt.

3. Hópárduc vagy leopárd?
Hópárduc.