Könyvajánló: Ruby Saw – A rezervátum titka

Eljött hát az a pillanat is, amikor könyvajánlót próbálok nektek ide lepattintani. Akik ismernek, mind jól tudják mennyire nem vagyok egy könyvmoly. Nekem egy könyv elolvasása néha eltart akár három hónapig is. Szóval értitek….

Aztán jött Ruby Saw írónő, akit egyébként már nagyon nagyon régóta ismerek és követek (még a g-portal időszakban). Felkért, hogy mi lenne, ha írnék az egyik könyvéről egy ajánlót?! Bevallom őszintén, a fentieket tudva először el akartam utasítani.. aztán viszont úgy gondoltam, hogy miért ne? Azt gondoltam magamban, hogy lehet megszeretem a szuper könyveket és egyre többet fogok olvasni.

Jelentem: bejött ez a gondolat.

A könyv, amit kaptam, A rezervátum titka címet viseli. Október 5-én kezdtem el szép lassan olvasni és november elején már végeztem is vele. Általában munkába menet-jövet volt jobban időm, mert tudtam, amint hazaérek, az egyéb teendőim elvégzése után úgyis a photoshophoz, majd a sorozatnézéshez nyúlok. Most viszont már ideje elkezdeni az ajánlót is.

Hogy miről is szól A Rezervátum titka?

Valószínűleg senki sem hiszi, hogy egy telefonhívás képes megváltoztatni az életét. Flower Patét egyik nap felkeresi rég látott édesapja, és hazahívja beteg édesanyjához. A nő hátrahagyja addigi gondtalan életét, és elindul a Helena város melletti Sad Bear indiánrezervátumba. Öt év után a család örül a lányuknak, ám nem mindenki van ezzel így a környéken. Flower ex-férje, Ralph, akivel haragban váltak el útjaik, nem repes az örömtől. Gabriel, a Paté család régi ismerőse és a helyi kocsma csaposa azonnal rég látott barátja segítségére siet. A gyerekkori barátok között hamar szikra pattan, de ezt beárnyékolja a férfi titka, illetve a környéken történt megmagyarázhatatlan események, valamint Ralph jelenléte is. Miután Flower egykori sógornője, Cheyenne eltűnik, békét köt ex-férjével, és segítséget, támaszt nyújt a férfinak, ám olyan mélységekbe nyer betekintést, amire a legrosszabb álmaiban sem számított. Szaporodnak a különös jelenségek. Victor Butler fegyvert fog az alkalmazottaira. Flower édesapja óva inti lányát a várostól.
Vajon mi és ki állhat az eltűnések hátterében? Flower élete tényleg veszélyben van? Kiderül, hogy mit titkolnak a sad bear-i öregek?

Forrás & rendelés: bookdreams.hu

Először is a borító.

Nagyon tetszik a sejtelmessége, áraszt egy kis sötétséget, de mégis érzem a benne rejlő szeretetet, fájdalmat, magát az életet. Azonban egy negatív dolgot kell írnom: a hátoldalán lévő betűtípus nagyon szép, de ilyen mennyiségben nem teljesen olvasható. Ettől függetlenül, gyönyörű lett.

A rezervátum titka, mint könyv

Először is, imádtam belecsöpenni ebbe a sztoriba. Egy-két dolog eleinte furcsa volt, hiszen voltak utalások Ruby Saw korábbi alkotására, az Infernora, de ettől függetlenül nagyon tetszettek a kisebb visszatekintések. Ezek miatt az én kis agyamban is értelmet nyertek az események.

Azt viszont el kell, hogy mondjam, hogy legtöbbször a karakterek a fejemben totál másképp rajzolódtak ki. Ez egy indián sztori és ugye ennek a törzsnek, népnek van egyfajta különlegesebb kinézete, vonása. Viszont valahogy nem tudtam azonosulni ezzel. Lehet, hogy túl sok amerikai/török sorozatot nézek és emiatt csak amcsi arcok bukkantak fel a képzeletembe.

Furcsa volt feleszmélni, mikor az indiánokra utalt az írónő avagy párbeszéd következett és az indián hagyományokra, mítoszokra összpontosított.

A könyvbéli karakterek

Ha már a karakterekről írok, akkor azt is el kell mondjam, hogy nagyon tetszett a főszereplő csajszi, Flower Paté. Kedveltem a temperamentumát, a stílusát és a jellemfejlődését. A sorozatok és a filmek nézése közben is figyelem mindig, hogy a főszereplő hogyan fejlődik. Szerintem remekül meg volt írva. A további karakterek szintén jól ki voltak dolgozva. Ravent még nagyon szerettem, akit sokan az Infernoból ismerhetnek. Én ugye nem olvastam azt a könyvet, de nem éreztem ürességet, inkább azt, mintha valóban évek óta ismernénk őt és ez nagyon tetszett. Az erő megtestesítője szerintem.

A férfi karakterekért is odáig voltam, Ralph, Gabe, Victor és a nyomozó… Victor nagyképű énje eléggé bejött egyébként, bár szerintem ezzel egyedül vagyok. >_<

Maga a sztori

Beszéljünk most már a történetről is. A kezdet igazán erős volt, azonnal a sírás kerülgetett. Köszi Ruby! Erősen drámai, tényleg ütött. Nagyon jól átadta a fájdalmat, az elvesztés, elmúlás érzését. Tetszett, hogy már ekkor kapunk az indián életviteléből egy szeletet. Aztán a drámai felvonást követően jönnek a problémák, a barátokkal való újra egyesülés, a titkok, a félelem.

Csak ittam a szavakat, azaz a betűket, kíváncsi voltam, hogy mi áll a háttérben. Na meg az is nagyon izgatta a fantáziám, hogy hogyan alakul a szerelmesek élete a jövőben, pedig nem vagyok egy nagy lovestory fan.

Ruby azonban eszméletlenül jól fogalmaz. Ügyesen szövi a szálakat és a csavarok is baromi jól sikerültek A rezervátum titka című könyvében. Ahogy fentebb is írtam, a sztori folyamatosan felkeltette az érdeklődésem, amiben megmondom őszintén az első pár oldal után nem bíztam. Azonban ezt követően beindultak az események, egyre jobban bontakoztak ki a szereplők, a sztori egyre kerekebb lett és végül robbant. Elég nagyot robbant. Aztán pedig ahogyan kezdtük, úgy is fejeztük be. Egy búcsúval, az elmúlás és az elengedés fájdalmaival, de végül, mégis egyfajta happy end-et éreztem, boldog befejezést, a történtek ellenére. Hiszen az ember életében mindig vannak jó és rossz dolgok, de a sors és mi magunk is megpróbálunk a legtöbbször a boldogság útján haladni.

Szóval sok dolog történt a sad-beari lakókkal, amit nem spoilerezhetek el, de ezek mind-mind egy gyönyörű kerek sztorit adnak végül. Egy igazi kis krimit, szenvedéllyel karöltve.

Köszönöm Ruby Saw, hogy elolvashattam a könyvet, szuper darab volt.

Ruby Saw elérhetőségei:
Facebook: rubysawofficial
Instagram: @iamrubysaw
Moly: ruby_eiz
Book Dreams Kiadó: Ruby Saw

Te olvastál már valamit tőle? Mesélj!

0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x