Interjú: Ismerd meg Amyt, az írópalánta bloggert

Az interjú posztsorozatom következő részével érkeztem, amiben olyan rejtett tehetséggel, szimpatikus bloggerekkel, írókkal, nagyszerű művészekkel találkozhattok majd, akit még talán nem ismertek, de szerintem ideje, hogy ez változzon.

Az interjú alanyaimat úgy próbálom kiválasztani, hogy valamilyen egyedi vonással rendelkezzen és ez most sem volt másképp. A mai blogger, akit megismerhettek egy igazán érdekes csajszi, Amy, aki a mysteriesofthenight.hu blog írója. Ő az a személy, aki már nagyon régóta tevékenykedik. Rengeteg mindennel foglalkozik és úgy gondolom, hogy ő is azok közé az írók közé tartozik, akikre jobban oda kéne figyelni. Egy kicsit ez egy halloweeni különkiadás is, úgy olvassátok, hisz mindketten rajongunk ezért az ünnepért.

Fogadjátok szeretettel az interjú sorozatom következő részét és ismerjétek meg Amy különleges személyét.

Először is, kérlek mesélj magadról. Mutatkozz be nekünk pár mondatban.

Sziasztok, és köszönöm a lehetőséget! Amy vagyok, születésem óta Budapesten élek, és nagyon szeretem ezt a várost. Jelenleg kereskedelemben dolgozom, ezek mellett blogolok, a regénybéli karaktereim Simses sorsát menedzselem, írok, koncertekre járok, többnyire többedmagammal, de még így is azt mondom, hogy egyedülálló vagyok, sajnos.

Fémvérű, olvashatjuk a blogodban. Miben nyilvánul ez meg? Hogyan viszonyulnak hozzád, ha meghallják ezt a szót vagy azt, hogy metált hallgatsz?

A fémvérű kifejezést nem használom annyira hétköznapokban, így sokan nem is sejtik, hogy mit szoktam hallgatni. Nem azért, mert szégyellem, mert sose szokott előkerülni, mint téma :). Volt, aki meglepődött, volt, aki utána furán nézett rám (gondolom a fejében ekkor állt össze a kép, miért vagyok én a „fura” lány). Leginkább a hasonló ízlésű emberrel találom meg előbb a hangot, de jelen körömben a zene, mint beszédtéma hátrébb szorult a listákon.

Őszintén írsz a blogodban. Nagyon sok mindenen átmentél már, mi az ami mindig előre visz?

Mindig van és lesz jobb. Kétszer kezdtem teljesen nulláról az életem, és bár semmi sem alakult úgy elsőre, ahogy szerettem volna, mégis elhittem, hogy kellő kitartással és akaraterővel elérhetek mindent. Sok mindenben türelmes vagyok, és tudom, hogy csak jókor kell lennem jó helyen.

Bakancslistát vezetsz, nagyon sok dolog ki is van húzva róla. Mi az, amit az elkövetkezendő 5 évben el szeretnél még érni?

Szeretnék mindenképpen orvoshoz jutni három problémámmal, amit a koronavírus/munkabeosztás miatt kénytelen voltam elnapolni. Legalább az egyik könyvet befejezni, amit jelenleg írok, és találkozni az év elején született unokahúgommal.

Sok sikert mindenhez! Beszéljünk most már a blogodról is. Mysteries of the Night. Miért ezt a nevet választottad? Mesélj kicsit arról is, hogy hol kezdted és miért.

Hozzatok popcornt, ez hosszú lesz :D. 2006. április 2-án nyitottam meg az első oldalam, ami még nem teljesen blog volt, de már voltak rajta saját írások is, de nagyon kezdetleges formátumban. Több zenei lapom volt, de úgy 2008 közepén ezen a felületen már blogoltam. Ismertem már akkor is néhány szerkesztőt, mégha csak messziről is, de úgy nem vágytam sikerre, vagy stabil olvasótáborra. Volt olyan is, akit megismertem, de azóta már nem tartjuk a kapcsolatot, olyan is, akivel még találkoztam is egyszer-kétszer, de eltűnt egy idő után az online napló világából. A legnagyobb kezdés talán 2010 január elsejétől volt, ahol már próbáltam egy végleges utat kialakítani magamnak.
Az akkori érdeklődési köröm és a barátaim miatt fedeztem fel a Nox Arcana nevű, akkor még duóban létező formációt, akik kísérteties zenéikkel belopták magukat a szívembe, és jelenleg is a második leghallgatottabb előadóim között vannak. Ezt a latin kifejezést évekig használtam még gportálos korszakomban, de tudtam, hogyha ezzel valamit el szeretnék érni, akkor a jogdíjak miatt nem létezhetek így. Magyarul nem hangzott jól, így maradt az angol verziója, ami akár lehetne egy sorozat címe is, de nőként fenntartom a jogot, hogy kiszámíthatatlan legyek :D. Ilyen téren a blog is egy szintén kiszámíthatatlan.

Említetted a 2006-os évet, mint blognyitást. Tehát már nagyon régóta írsz. Mi az, amit még a mai napig szeretsz ebben a hobbiban? Honnan inspirálódsz?

Inspirációm amúgy nincsen, mert a saját fejem után megyek :D. Egy időben próbáltam követni trendeket, mikor egy kérdéssor körbejárt a neten, de azt hiszem, 2017 óta nem volt akkora megmozdulás, mint annak idején. Pedig egy gyönyörű reneszánszát élhetné a blogger világ!

Na igen, mára már majdhogynem elfeledett a bloggerek világa. Te hogyan látod mindezt? Viszonyítási alapod az van.

Elég régóta nem néztem már szét más blogokon, mivel sajnos ez a hobbi éppen egy robbanás előtt álló vörös óriás, aminek egyszercsak vége lesz. Ismerek ugyan nem egy embert különböző csoportoknak hála, akik még csinálják. Mostanában azt vettem észre, hogy célközönség hiány van, mert egy könyves blog olvasótábora nem fog átjönni egy olyan oldalra, ahol más is található. Pedig épp ez lenne a lényeg, hogy egészen más univerzumokat fedezzen fel az olvasó. Én speciel ezért nem tartom furcsának, ha valaki mindenes blogot vezet, mert sosem lehet tudni, hogy éppen kinek mi tetszik meg. Más kérdés, hogy az emberek nagy többsége elkényelmesedett, és egyszerűbbnek tartja, ha nézi és hallja.

Tökéletesen egyet értek ezzel kapcsolatban. Kaptál már egyébként negatív kommentet? Hogyan kezeled ezeket?

Legtöbbel nem szoktam foglalkozni, mert nem is ismer engem. Én meg túl vagyok már azon a ponton, hogy bárki idegen véleménye érdekelni tudjon. De fiatalabb koromban persze rémülettel töltött el, mert mi van, ha ismerem személyesen is sajnos az illetőt, de ez csak az én introvertáltságomból fakad.

Ne aggódj, én is mindig ilyen voltam. Következő kérdésem, hogy mi az, amit a leginkább el szeretnél érni a blogolással?

Jelenleg a koncertfotókkal szeretnék elérni valamit, de ez csak egy szép álom. Még mindig le vagyok maradva másfél évnyi anyaggal… ^^”

Remélem összejön! Mit gondolsz a közösségi média mennyire befolyásolja a bloggerek életét? Te melyik platformot kedveled a legjobban?

Kedvelni egyiket se kedvelem, de ha muszáj választani, akkor a Facebook és az Instagram.
És ahogy nézem, itthon baromira nincsenek kihasználva azok a funkciók amiket odakint nagyon jól használnak. Instagramon reklámozni jó, de hosszabb bejegyzést érdemesebb Facebookra felrakni.

A blogon kívül nagyon sok hobbid van még. Mesélj ezekről. (SIMS, írás, koncertfotózás)

Maradt még a popcornból? 😀
A Simset már az első széria óta játszom, egyszerűen zseniális játék, és most főleg számtalan projektet meg tudok valósítani a 4-ben, pedig eleinte ódzkodtam tőle.
Az írásról nagyon sokat tudnék beszélni, így ezt majd legközelebb hagy fejtsem ki kérlek.
A koncertfotózás egy régi álom, amit nem lehet telefonnal csinálni, de ott meg is van szabva, hogy mennyit lehet fotózni, és főleg, hány dal alatt. Én meg szeretem elcsípni a kellemes pillanatokat a zenészektől. De átlagban 25 kép a minimum, amit elvárok magamtól.

A blogod tükröz egy kis sötétséget is (dizájn terén, vámpírok, denevérek, Drakula). Mi ennek az oka?

Túl sok az az oldal, ami úgymond nem erről az oldalról közelíti meg a bloggerek világát, bár néha én is úgy érzem, jó az az oldal, nem érzem magaménak. A fekete univerzális szín, minden megy hozzá, és elég titokzatos is ahhoz, hogy fenn tartsa az érdeklődést.

Mi mindketten nagy Halloween rajongók vagyunk. Téged mi vonz a legjobban ebben az „ünnepben”?

Nehéz ezt megmagyarázni. Már megtanultam nem félni attól a sok borzasztó dologtól, amik többségében a horror filmekben is láthatóak. Plusz, ennek az „ünnepnek” – csakhogy én is az idézőjellel éljek – van egy vallási eredete is, amit alább be is linkeltem.

Írj 5 dolgot, ami kihagyhatatlan ezen a napon!

Karácsonyi lidércnyomás
Mindenféle ijesztő de cuki dekoráció
Horrorfilmek az ártatlantól a brutálisig
Sminkek
Sok-sok édesség

Van valami félelmetes sztorid, ami történt veled és megosztanád azt velünk?

Vicces dolog, mert pont Halloweenkor nem történt velem semmi ijesztő dolog. Egyedül akkor, mikor egyik albérletben szabályszerűen azt éreztem, hogy valaki néz, és nem volt ott persze sehol senki. De a plafonon volt valami árnyékféle, pedig nem voltunk a talajhoz közel… úgyhogy ez mai napig libabőrt tud hagyni, ha csak rá gondolok.

Halloween-i buliban jártál már vagy öltöztél már be valaminek ezen gyönyörű nap alkalmából?

Most démonvadász voltam, vagy sorozatgyilkos – mert Wednesday Addams óta tudjuk, hogy ezért nehéz meglelni a gyanús embert, mert olyan, mint mindenki más.
Egyszer beöltöztem egyik karakteremnek, de voltam dáma és boszorkány is.

A boszorkány alap, ha valaki kedveli a Halloweent! ^^. Vannak bejegyzéseid a Halloween-nel kapcsolatban? Linkeket ide!

Spooktober posztsorozat | Halloween gyorstalpaló | The Spooky Halloween tag

Ezek után legyen egy kis spoiler is ebben az interjúban. Szeretsz írni és már készülőben is van egy igazán jó regény alapod. Mesélj nekünk róla, miről és kinek szól?

Spoiler alert, csak a rend kedvéért.
Képzelj el egy világot, ami ugyanúgy a mi világunkkal együtt létezik, de olyan szinten, hogy az emberiség egyáltalán nem tud róla. A sok megmagyarázhatatlan eltűnés, halálesetek, már-már természetfölötti jelenségek szintjéig emelkedett megválaszolatlan kérdések száma. Egy olyan kortól kezdve, amiről keveset tudunk, amikor az emberi civilizáció még csak babacipőben járt. Egy férfi, akin nem fog az idő, és aki méltán lenne híres, ha valóban létezne.
Mivel nem tudok átlagos világban írni, ezért fogtam magam, és az általam nagyon érdekes vámpírokat állítottam a középpontba. Viszont adnom kellett valami újat, mert bár nincs két egyforma történet, nagyjából majdnem mindenhol ugyanazok az „alapkövetelmények”. Ezt valahogy fel kellett rúgnom.

Mióta írsz? Ki vagy mi az, ami a legjobban inspirál? (könyv, író, bárki/bármi)

11 éves korom óta írok egyébként, és csak úgy magamtól kezdtem el spontán írni, és megtetszett, hogy bármit megtehettem benne. Persze, először nagyon amatőr szinten is volt nyelvtanilag, úgyhogy rengeteget fejlődtem és tanultam azóta, de ez a mai napig is tart, mert mindig van hova fejlődni, és mindig van valami, ami megihlet.
Legjobban J. R. Ward, Bram Stoker és Edgar Allan Poe hát az írásaimra, de igyekszem nem plagizálni senkit.

Mint amatőr író, mit gondolsz a wattpadról? Szerinted hol érdemes közzé tenni egy-egy novellát, történetet, melyik a legjobb platform ennek, ha nem nyomtatott formában gondolkozik valaki.

Egy ideje gondolkodok már rajta, hogy elkezdem oda feltenni a könyveket, de nem tudom, hogy onnan van-e tovább. A wattpad ilyen téren tökéletes. Sokáig volt A Merengő, ami leginkább a Harry Potter fanoknak lehet ismerős, mert volt ott egyszer egy nem HP-kategóriás részleg, de egy ideje már nem használom. A blogspot ilyen téren számomra még mindig megérthetetlen, de nem ítélem el azt, aki oda ír.

A wattpadról kerültek már ki jó sztorik, amiket megfilmesítettek, szóval hajrá!
Végül az utolsó kérdés. Mit mondanál annak a személynek, aki el akar kezdeni bloggerkedni, de nem tudja hol és hogyan tegye azt?

Írj szívből, senki sem szorít fegyvert a fejedhez. Nincsenek határidők, de ha látod előre a hetedet, akkor mindig szánj egy napot a blogra, mikor tartalmat töltesz fel (akár előre időzített posztokkal is), vagy éppen más bloggereket fedezel fel. A lényeg az, hogy egyedi vagy, és ne foglalkoztasson a nézőszám. Ha valaki kitart, akkor hamar észrevehetik.

Ez azt hiszem egy tökéletes záró mondata volt az interjúnak. Köszönöm szépen Amy, hogy elfogadtad erre a kis interjúra a meghívást és válaszoltál a kérdéseimre. Nagyon szuper volt és örülök, hogy jobban megismerhettünk!

Amy elérhetőségei a következőek:
Blog: mysteriesofthenight.hu
Instagram: @amy_motn
Facebook: facebook.com/amymotn/

Kövesd őt bátran minden platformon!

Reméljük, hogy tetszett nektek az e havi blogger interjú. Már meg van ki lesz a következő személy, akit szeretnék kikérdezni, szóval hamarosan jelentkezem.

Kommentben pedig várom a véleményeket a kérdésekkel, válaszokkal, Amyvel kapcsolatban.

Puszi,
Ninaa

0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x